Nagyobb árvizek, szárazabb nyarak, gyilkos hőség és járványok - ez vár Magyarországra
2013. 10. 24. 11:46:16 | 444.hu
Drámai jövőt vázol fel a Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia: az évszázad második felében már kétszer ilyen hosszúak lesznek a nyarak. Télen több lesz a csapadék, ezért tavasszal nagyobbak lesznek az árvizek, de összességében aszályosabb lesz az ország. És még egzotikus, afrikai járványoktól is tarthatunk.
Évi átlagban csökkenni fog a Magyarországra jutó víz
Drámai jövőt vázol a Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, és ezen az sem változtat, hogy a vitaanyagot a kormány még nem tárgyalta, így nem tekinthető az álláspontjának. A dokumentum főbb megállapításai:
· A huszadik század második felében szignifikánsan, évtizedenként 0,14-0,21 fokkal emelkedett a napi középhőmérséklet.
· Szélsőségesebb lett a csapadékeloszlás is. Hosszabbak lettek az aszályos periódusok, de gyakoribbak a hirtelen lehulló nagy csapadék miatti villámáradások.
Ami várható:
· 2021-2050 között 1,2-1,7 fokkal;
· 2071-2100 között már 2,6-3,9 fokkal nőhet évszakonként az átlaghőmérséklet.
· A fagyos napok száma 35-54 nappal csökkenhet.
· A nyár 38-68 nappal lehet hosszabb - 1961-90 között átlagosan volt 67 nyári nap!
· 34-65-tel több 30 fok feletti, 12-34-gyel több 35 fok feletti maximális hőmérsékletű nap lesz.
· Míg 1961-90 között átlag évi 4 hőségriadós nap volt, 2071-2100 között már átlagban 63 ilyen lehet egy évben.
· Csapadékosabb lesz az ősz és a tél, aszályos a tavasz és a nyár.
A klímakutatás a kevéssé egzakt tudományok egyike, ami az éghajlatváltozási stratégia következtetéseiből is kiderül, ebben a hidrológiai modellek bizonytalanságáról, az egymásnak ellentmondó éghajlati forgatókönyvekről, a modelleredmények ellentmondásairól, igazolásuk korlátozott lehetőségeiről írnak. A modellek még így is egy irányba mutatnak.
· Évi átlagban csökkenni fog a Magyarországra jutó víz, de télen például több lesz. Ezért a korábbra tolódó tavaszi árvizek nagyobbak lesznek.
· Ezzel párhuzamosan szélsőségessé válik a belvízhelyzet.
· A nagytavak vízmérlege romlik, gyakoribb lesz a tartósan alacsony vízállás.
· Csökken a felszín alatti vizek természetes utánpótlása.
· A folyók összességében csökkenő vízhozama miatt süllyedni fog a talajvíz szintje, tavak száradnak ki.
Megjelenhetnek a trópusi betegségek
Az állatvilág változásai, a kórokozókat hordozó rovarok elszaporodása miatt gyakoribbak lehetnek a járványok, megjelenhet a malária, a nyugat-nílusi vírus, de még a Chikungunya láz és a Dengue láz is. A kullancsok további szaporodása miatt a Lyme betegség és az agyhártyagyulladás is gyakoribb és országszerte elterjedtebb lesz.
A helyzetet egyrészt a tározási kapacitás növelésével, másrészt a vízhasználat és a vízigény szabályozásával lehet kezelni - magyarán jelentősen nőhet a víz ára. Az egyre nagyobb árvizek miatt korlátozni kell az árterek hasznosítását.
A felmelegedés a termőföldet is megviselheti. Szikesedés, savanyodás, a humuszanyagok lebomlása, az ár- és belvizek miatt gyorsuló talajerózió várható.
Ahogy a klíma, úgy Magyarország élővilága is változni fog. Számos őshonos faj kipusztulhat, helyüket új fajok, köztük természetes ellenség nélküli károkozók vehetik át. A legveszélyeztetettebbek az erdőtársulások, az üde gyepek és a lápi élőhelyek. Az erdőpusztulás károsan befolyásolhatja az üvegházhatású gázok kibocsátásának amúgy pillanatnyilag kedvező egyenlegét is.
Mindez az emberek egészségére is hatással lesz. A hőhullámok következtében növekedhet a halálozás. Gyakoribb lesz a nyári szmog, ez légúti és tüdőbetegségeket okozhat. A gyakoribb katasztrófahelyzetek a mentális betegségek számát növelhetik. A megnövekedett UV-sugárzás miatt gyakoribb lesz a bőrrák.
